Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mikulás vagy Télapó?

                   Mikulás vagy Télapó?   

Ki volt hamarabb, a Mikulás vagy a Télapó? Egyesek szerint ez a hamleti kérdés. Pedig ez nem kérdés, mert a felelet egyszerű: Szent Miklós püspök legendája már több mint ezerötszáz éves. Szent Miklós nem kitalált személy – a krónikák feljegyzései bizonyítják létezését. Ma is úgy ismert, mint többszörös védőszent. Nem úgy, mint a kedves Télapó, aki csak egyes nemzetek népmondáiban, meséiben és a mindent elferdítő ateista világszemléletben létezett. A két személy utazásaiban is van különbség: a Télapó rénszarvasok által húzott szánon közlekedik, a szerény Mikulás gyalog járja be a rászorult, de példás magatartású gyerkőcök házait, és helyezi az ablakokba, illetve a tisztára pucolt cipőkbe az ajándékokat. Vagyis a mi jótevőnk nem más, mint a jószívű, egykor Kis-Ázsiában élt Szent Miklós püspök, akinek közismert jótetteit nem fogom most elismételni. Ehhez tartsuk magunkat, mert nekünk nincs szükségünk Télapókra vagy Santa Clausokra, minekünk van saját őseinktől örökölt tradíciónk. Szent Miklós ma már csak szimbólum, emlékezés egy jószívű szent emberre, aki sokunknak ma is példaképe lehetne, pláne  azoknak, akiknek a szája csordultig tele van szép szavakkal, de tettek és eredmények sehol.

Miklós napjára kicsik és nagyok megtelnek várakozással. Még mindig vannak családok, ahol rendszeresen megtartják e napot, ami abból áll, hogy a Mikulás a felnőtteknek is hoz valami apróságot, valami csekély figyelmességet. Nem az ajándék pénzbeli értéke számít, hanem a miklósi hangulat, amely mindenkit visszarepít a gondtalan, boldog gyermekkorba. Az óvodákban és a hasonló, gyermekeket  nevelő intézetekben és iskolákban is megtartják e fontos emléknapot. Nem ritkaság, hogy kisebb városokban és településeken a Mikulás, no és elmaradhatatlan kísérője, a krampusz valamely szervezet által rendezett akcióban keresi fel a házakat. Így van ez Somorja városában is. Itt az önkéntes tűzoltók szervezésében a város nagyságához mérten több Mikulás és krampusz is járja a lakásokat, házakat. A rend megőrzése érdekében egyenruhás tűzoltó kíséri őket. Csak a lakók engedélyével  lépnek be az otthonokba, ha nemkívánatos a látogatásuk, akkor továbbmennek. De legtöbbször fordított az eset, mert a gyerekek az ablakra tapadva lesik a Mikulás érkezését. A szülők csendben, még a lépcsőházban vagy a tornácon átadják a Mikulásnak az ajándékot, amit a gyerekeknek szánnak, és megadják az instrukciót, hogy a Mikulás mit kérdezzen a kicsiktől. A lakásban a megszeppent  társaság szépen produkálja magát egy-egy versecskével vagy énekkel. A gyerekek természetesen nagyon komolyan megígérik, hogy jól fognak viselkedni, és mindent megesznek az óvodában. Ezután a jóságos Mikulás átadja a várva várt ajándékokat, miközben a csintalan krampusz ijesztgeti a család többi tagját.

Így van ez a szép, hosszú éveken át ápolt hagyomány fenntartásával, ami mindenki szívébe ünnepi hangulatot varázsol.  A gyerekek boldogok, a felnőtteknek visszaidézi a hajdani gyerekkort. Csak kívánhatjuk, hogy nagyon soká tudjunk még örülni az ilyen kedves ünnepeknek.                                        

Somorja, 2014. 11. 24.                                                  

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.